Kárpátaljai Szövetség
    KÁRPÁTALJAI SZÖVETSÉG
                          
Névnapok
Köszöntjük minden kedves Bence nevű olvasónkat! Ma 2017. augusztus 23. van.
 
 
JELEN VAGYUNK A FACEBOOK KÖZÖSSÉGI PORTÁLON IS!
 
 
CSATLAKOZZON ÖN IS A KÁRPÁTALJAI SZÖVETSÉG 
OLDALÁNAK KEDVELŐIHEZ 
A FACEBOOKON!
 
Hírmondó
 A Kárpátaljai Hírmondó folyóirat korábbi számai
teljes tartalommal letölthetők az alábbi oldalról
( a linkre kattintva)
a keresett dátum és lapszám kiválasztásával
 
 
 
 
A KIKMMAK májusi kulturális estje
 a Polgárok Házában
 
Május 31-én 18 órától a józsefvárosi Polgárok Háza díszes nagytermében került sor a Kárpátaljai Írók Költők Művészek Magyarországi Alkotó Közössége szervezésében zajló kulturális rendezvénysorozat hatodik estjére.
 A rekordszámú közönség, köztük számos ismert kárpátaljai értelmiségi, egy élvezetes és interaktív program részese lehetett.
 
A bevezetőben az idényzáró rendezvény moderátora, Lengyel János történész-újságíró bemutatta az előadókat.  Programon kívül felkérte a közönség soraiban ülő Mester Magdolnát, hogy a Kárpátaljai Hírmondó egyik korábbi számából olvassa fel egy versét.
Mester Magdolna korábban a Kárpátaljai Ifjúsági Szövetség vezetője volt, jelenleg a Kárpátaljai Szövetség honlapjának szerkesztője.
Dalmay Árpád egykori kárpátaljai érdekvédelmi képviselő, a Beregszászért Alapítvány elnöke előadásában a kárpátaljai autonómiatörekvéseket taglalta. Számos kulisszatitkot árult el az 1991. decemberi sikeres népszavazásról, ami végül mégsem hozta sem Kárpátalja, sem az ott élő magyarság számára az áhított autonómiát.
Dalmay Árpád, mint a KMKSZ választmányának tagja tevékenyen részt vett a múlt század 80-as, 90-es éveinek kárpátaljai politikai eseményeiben. Rámutatott azokra a hibákra és elszalasztott történelmi lehetőségekre, amelyek komolyan és főként negatívan befolyásolták a kárpátaljai magyarság sorsát. Az egybegyűltek szomorúan állapították meg, hogy az eltelt évek alatt sem változott semmi, a kárpátaljai magyar politikusok egymással viaskodnak, felgyorsult az asszimiláció, folytatódik az elvándorlás. A jelenlegi ukrán hatalom még az autonómia szótól is irtózik, bizony a kárpátaljai magyarság reménybeli önrendelkezése egyre távolabb kerül a megvalósulástól.
Kovács Sándor közíró, gimnáziumi tanár, a KIKMMAK irodalmi részlegének vezetője előadásának érdekes témát választott. A közhit azt tartja, hogy Európa földrajzi közepe a kárpátaljai Terebesfehérpatak nevű település közelében van. A lelkes Kárpátalja-kutató ezúttal ünneprontásra vállalkozott, mert mértani számításokkal bizonyította be, hogy az említett hely nem az öreg kontinens centruma, sokkal inkább a Monarchia hét mérési alappontjának egyike. Előadása végén a közönséggel egyetértésben, azért megállapította, hogy a kárpátaljaiak számára, éljenek bárhol is a nagyvilágban, Kárpátalja a világ közepe.
 
Gortvay Gábor, a Bercsényi Miklós Alapítvány titkára a KIKMMAK és a Kárpátaljai Szövetség munkájáról beszélt. Ismertette az elért eredményeket, és szót ejtett a kitűzött célokról. Szemere Judit, a Beregi Hírlap főszerkesztő-helyettese a beregszászi időközi polgármester-választás körüli történéseket ismertette. Sajnálatát fejezte ki, hogy nincs közös magyar jelölt, mind a KMKSZ, mind az UMDSZ a saját emberét indítja.
Füzesi Magda költő, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője, ismertette a készülő új számot és felolvasta Petőfi Sándor Meleg dél van című versét, amit a nemzet poétája Beregszászon írt. A közönség soraiból több kérdés és hozzászólás is elhangzott.
Zárásként Kovács Sándor megköszönte minden eddigi fellépőnek az ingyenes részvételt, a közönségnek a megjelenést, a Polgárok Háza vezetőségének, pedig hogy helyet biztosítottak a rendezvénysorozatnak.
Az előadások között ezúttal is Varga Zoltán és Dobos Tibor, azaz a Noszti Fiúk zenéje szórakoztatta a közönséget.
 Lengyel János elmondta, hogy a tervekben szerepel a szeptemberi folytatás, de a meghívandó vendégek kilétéről majd a Kárpátaljai Szövetség szokásos balatonföldvári találkozóján születik majd döntés, ahol a KIKMMAK szervezetileg is meg fog újulni.
Keresztesi Szilárd
 
 
Jubileumi KIKMMAK rendezvény Budapesten
 
Tavaly novemberben népes fellépőgárdával indult útjára a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotóközösségének rendezvénysorozata a józsefvárosi Polgárok Házában.
 A szervezők április 26-án ötödik alkalommal látták vendégül a lelkes közönséget. Az est moderátora, Lengyel János író-történész, rövid bevezető után bemutatta a Csernák Árpád alapító-főszerkesztő által vezetett kaposvári folyóiratot, a Búvópatakot.
 
 
A KIKMMAK éppen átalakulóban van és szemléletváltáson megy át, aminek részét képezi a nyitás és a szorosabb  együttműködés más kulturális szervezetekkel. Ennek keretében hívták meg Borbély Andrást, a Kolozsvárott élő irodalomtörténészt, az Újnautilus című internetes folyóirat főszerkesztőjét. Az erdélyi irodalmár Szilágyi Domokosról tartott előadást, nevezetesen azt taglalta, hogy a neves írót az 1950-es években milyen módon kényszerítette együttműködésre a román titkosszolgálat, a hírhedt és rettegett Securitate.
 
 
Borbély András először 2011 nyarán a Jánosiban megtartott I. Újnautilus Szabadegyetem során járt Kárpátalján. Azóta több Kárpátaljai szerző is rendszeresen publikál a népszerű folyóiratban, sőt Bakos Kiss Károly beregújfalui költő személyében az Újnautilus vers-rovatának kárpátaljai szerkesztője van.
 
 
Az est második előadója dr. Szöllőssy Tibor közíró-helytörténész volt, aki a legújabb kutatásának eredményéből adott ízelítőt. Előadásának témája a világhírű festő, Hollósy Simon és Técső kapcsolata. A színészi adottságokkal is megáldott irodalmár előadása során a közönség lelki szemei előtt megelevenedett a XX. század elejének Técsője. Mintha a különc piktor is jelen lett volna a teremben, helyett foglalt az egyik széken a hátsó sorban, hogy meghallgassa, száz év elteltével hogyan emlékeznek meg róla, az időközben nyolc országba szakított honfitársai. Vajon mit szólna hozzá, hogy egykori szálláshelye ma Romániában van, amíg a nagy hírű festőiskola helyszíne már Ukrajnában? Ami neki természetes volt, átkelni a Tiszán, ahhoz ma útlevél és vízum szükségeltetik.
Az előadások után a közönség egy részletet is láthatott a Hollósy Simon életét bemutató  filmből. Kovács Sándor, a KIKMMAK irodalmi részlegének vezetője meleg szavakkal köszönte meg „Tibi bácsinak” a kitartó munkát, amit orvosként, íróként, történészként Kárpátaljáért végzett.
 
 
A zenei kíséretet a vidám Noszty-fiúk, azaz Varga Zoltán és Dobos Tibor, biztosították, akik testre szabott dalokkal kedveskedtek az előadóknak. Az est végén Gortvay Gábor, a Kárpátaljai Szövetség vezetőségi tagja, a Magyar Szemle című folyóirat korábbi számaival ajándékozta meg a jelenlévőket.
 Keresztesi Szilárd
 
 
KIKMMAK-rendezvény Budapesten
 
A Kárpátaljai Szövetség égisze alatt működő csoportosulás, a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Magyarországi Alkotó Közössége november 16-án Budapesten a Józsefvárosban lévő Polgárok Házában tartotta soros rendezvényét.  
  Az est moderátora Lengyel János író-újságíró volt, aki Gortvay Gáborral, a Bercsényi Miklós Alapítvány titkárával együtt szervezte meg az irodalmi rendezvényt.
 
 
Elsőként Kutlán András festőművész, a KIKMMAK társelnöke szólt a közösség tevékenységéről.
 
 
Kovács Sándor közíró, Kárpátalja-kutató, a KIKMMAK másik társelnöke, az irodalmi tagozat vezetője gimnáziumi tanárhoz illő részletességgel beszélt életéről és munkásságáról. A tizenkét kötettel rendelkező szerző idén új területen próbálta ki tehetségét: a legmagyarabb folyóról, a Tiszáról készített ismeretterjesztő dokumentumfilmet.
       
 
Szil-Vay Ingrid Szent­endrén élő előadó- és képzőművész hamar belopta magát a közönség szívébe. Röviden bemutatkozott, majd frissen megjelent Újjászületés című kötetéből olvasott fel néhány verset. A sokoldalú művésznő műfordítással is foglalkozik: Nahapet Kucsak, egy XIII–XIV. században élt örmény költő műveinek „magyarításával” is nagy sikert aratott. Végül egy moldvai csángó népdalt is elénekelt.
 
 
Ezt követően Schober Ottó, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja kapott szót. Elmesélte a könyvei megszületésének történetét, és mint szerkesztőbizottsági tag, bemutatta a Kárpátaljai Szövetség negyedéves folyóiratát, a Kárpátaljai Hírmondót. Schober Ottó évtizedekig a Beregszászi Népszínház igazgatója volt, rendezőként színre vitte a József Attila-díjas író, Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regényét.
 
 
A címszerepet akkor Almási Zsuzsanna játszotta el, aki jelen volt a rendezvényen, és Lengyel János felkérésére elszavalta Czébely Gabriella Otthontalanul című költeményét.
 
 
Gortvay Gábor arról beszélt, milyen fontos lenne, ha a Budapesten élő kárpátaljaiak tevékenyen működő közösséget alkotnának. Felvetette: havi rendszerességgel kellene szervezni hasonló összejöveteleket. A Polgárok Házának vezetősége ígéretet tett arra, hogy a jövőben is ingyenesen ad otthont a kárpátaljai programoknak.
 
 
A beregszászi Árvay Viktória idén települt át Budapestre, jelenleg egy szabadegyetemen tanul, és emellett prózában próbál maradandót alkotni. Eddig a saját blogján kívül néhány magyarországi internetes portálon jelentek meg a művei. Ezúttal egy esszét és egy karcolatot olvasott fel.
 
 
Végezetül Lengyel János szavalta el néhány olyan versét, amelyben Kárpátaljával, a kisebbségi léttel és az elvándorlással foglalkozik.
 
 
Az est zárásaként Kovács Sándor felvetésére és Szil-Vay Ingrid vezetésével az egybegyűltek elénekelték Horváth Sándor "Mert a Haza..." kezdetű versét, amely időközben Kárpátalja magyarságának egyik himnusza lett.
Keresztesi  Szilárd
 
 
A KIKMMAK
márciusi rendezvénye a Polgárok Házában
 
Március 1-jén, a már megszokott helyen, a Polgárok Háza dísztermében került sor a KIKMMAK színes, tavaszköszöntő kulturális estjére.
Az egybegyűltek sajnálattal fogadták a hírt, hogy dr. Szöllősy Tibor közíró betegsége miatt nem tudott eleget tenni a szervezők meghívásának.
 
 
Kovács Sándor Kárpátalja-szakértő ezúttal a millenniumi emlékművekről tartott filmvetítéssel egybekötött élvezetes előadást. A téma több szempontból is érinti Kárpátalját, hiszen az USA-ban élő Pákh család jóvoltából a csehszlovák megszállás idején lerombolt munkácsi emlékmű helyén újra őrt áll a turul. Az elszakított részeken, ha nem is eredeti állapotában, egyedül a sokak által lesajnált Ukrajnában sikerült visszaállítani az egykori millenniumi emlékművet.
 
 
    Dupka György író, lágerkutató, lapigazgató, könyvkiadó a kárpátaljai magyar könyvkiadásról beszélt. Bemutatta a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja Együtt című irodalmi és kulturális folyóiratá­-nak legújabb számát. Dupka Györgyről tudni kell, hogy komoly eredményeket ért el a szovjet lágerekbe elhurcolt magyarok sorsát kutatva. Nemrég jelent meg a legújabb kötete „Hova tűnt a sok virág…” címmel.
     Dupka György tavaly részt vett egy szibériai körutazáson, amely során olyan egykori szovjet munkatáborok helyét keresték fel, ahol többek között magyar nemzetiségű foglyok is nyugszanak. Az útról a Magyar Televízió filmet is készített, amiből egy rövid részletet az est közönsége is láthatott. A szakember rámutatott arra, hogy a fasizmus bűneit már alaposan feltárták, de a legalább háromszor annyi áldozatot követelő kommunizmusét még részletekben sem. Mintha a bűnnek és a fájdalomnak is kettős mércéje ­lenne.
 
 
Kutlán András, a KIKMMAK képzőművészeti szakosztályának vezetője megköszönte Dupka Györgynek és munkatársainak azt az önzetlen tevékenységet, amelyet a magyarság egyik legfájóbb sorstragédiájának feltárása terén végeztek.
 
 
     Kovács Eleonóra történész-író, a kárpátaljai magyar irodalom fiatal nemzedékének képviselője a Szárnypróba című antológiát mutatta be, majd felolvasta egyik novelláját.    
 
 
A zenei aláfestést a Zoltáni Zsolt vezette Osztováta együttes szolgáltatta, akik megzenésített verseket adtak elő
 
 
A KIKMMAK
februári rendezvénye a Polgárok Házában
 
A Kárpátaljai Írók Költők Művészek Magyarországi Alkotó Közössége 2013. február 22-i  rendezvényére is a józsefvárosi Polgárok Házába várta a szép számmal érkező érdeklődőket.
Ismét Lengyel János, a rendezvénysorozat társszervezője volt az est moderátora.
 
 
Első fellépőként Füzesi Magda olvasta fel néhány versét. A beregi költőnek nemrég a Kráter Kiadónál jelent meg az új verseskötete, Kagylóének címmel. Mint a Kárpátaljai Hírmondó alapító-főszerkesztője, beszélt a folyóirat múltjáról és a jövője érdekében előfizetőket toborzott.
    
 
  Rendhagyó előadást tartott Czébely Gabriella költő, aki a lélekgyógyászat és a költészet kapcsolatát elemezte. Az ezoté­riával foglalkozó poéta megpróbálta röviden feltárni az emberi lélek bonyolult kapcsolatrendszerét. 
 
 
Kovács Sándor szakíró, a KIKMMAK irodalmi szakosztályának vezetője ezúttal a ve­reckei honfoglalási emlékmű sorsáról tartott vetítéssel egybekötött előadást.
     A továbbiakban Madár János költő, a Rím Kiadó tulajdonosa olvasta fel egyik versét. A Rím Kiadó évente megjelentet egy versválogatást. A 2012-es antológiában Kárpátalját Füzesi Magda, Finta Éva és Lengyel János képviseli. Szénási Sándor István költő két Volodárszkij-verset olvasott fel, témájuk: Trianon és Budapest.
  
 
A zenei kíséretet ezúttal a Noszty-fiúk együttes (Varga Zoltán és Dobos Tibor) szolgáltatta. Magyar slágereket, ope­rett­részleteket adtak elő. Meglepetésvendégként fellépett még Lakatos Dóra énekesnő.
 
 
Dobos Tibor, színészi adottságait megcsillantva, felolvasta Lengyel János három humoros fiktív levelét.
 
 
A KIKMMAK
januári rendezvénye a Polgárok Házában
 
Január 25.-én a Józsefvárosban található Polgárok Házában tartotta meg szokásos havi kulturális estjét a Kárpátaljai Írók Költők Művészek Magyarországi Alkotó Közössége.
  A szervezetet 2005 szeptemberében a Kárpátaljai Szövetség Balatonföldvári találkozóján alapították meg kárpátaljai írók, képzőművészek és zenészek. Tagjai között vegyesen találhatók kitelepült és ma is otthonélő művészek: Nagy Zoltán Mihály, Dupka György, Bakos Kiss Károly, Füzesi Magda, Kudla György, Schober Ottó, Szil-Vay Ingrid, hogy csak néhány nevet említsek. A tiszteletbeli elnök Lator László költő, műfordító. A képzőművészeti ágazat vezetője Kutlán András, Szentendrén élő festőművész, az irodalminak pedig Kovács Sándor közíró, Kárpátalja-kutató, aki a felejthetetlen Stumpf Benedek András művelődés- történész halála után lett az irodalmárok vezetője. A szervezet néhány éves tetszhalott állapot után tavaly ősszel indította el új programját.
 
Az est moderátora, Lengyel János, mutatta be a fellépőket.
 
 
Ezt követően Almási Zsuzsa előadóművész elszavalta Kovács Vilmos Verecke című versét, később a közönség ugyancsak az ő előadásában hallhatta Czébely Gabriella Otthon és Lengyel János Sorompó című költeményét.
 
 
Gortvay Gábor, a Bercsényi Miklós Alapítvány titkára a magyar himnusszal kapcsolatos írását olvasta fel.
 
 
Kovács Sándor a Tiszáról tartott élvezetes előadást. Mintegy húsz perces részletet vetített le a legmagyarabb folyóról készülő dokumentumfilmjéből. Megtudhattuk, hogy a munkájához sajnálatos módon, a sok kilincselés ellenére, semmilyen állami vagy alapítványi támogatást nem kap. Ezért is húzódik a film befejezése.
Az est fő vendége Lőrincz P. Gabriella beregszászi költő volt, aki egy nappal korábban szülővárosában vehette át a kárpátaljai magyar irodalom legrangosabb elismerését, az Együtt című folyóirat nívó díját. Mint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet kulturális menedzsere és a Tehetséggondozási Program vezetője, röviden bemutatta az Együtt 2012/6. számát és egy frissen megjelent kiadványt. Az ungvári Intermix Kiadó jelentette meg a pályakezdő kárpátaljai fiatal irodalmárok antológiáját, Szárnypróba címmel. A kötetet Csordás László, az Együtt folyóirat munkatársa szerkesztette, tizenhárom irodalmár és kilenc képzőművész alkotását tartalmazza. Ezt követően saját könyvéről és önmagáról beszélt, majd felolvasta három versét.
Szemere Judit, a Beregi Hírlap magyar nyelvű kiadásának szerkesztője, az idén 101. születésnapját ünneplő beregszászi hetilap múltjáról és jelenéről beszélt. A patinás lap nehéz helyzetben van, egyre csökken a példányszám és az is megesik, hogy a munkatársak fizetése hónapokat késik. De Szemere Judit a Budapesten székelő Kárpátaljai Szövetséghez is kapcsolódik, mivel társzerkesztője a szervezet folyóiratának, a Kárpátaljai Hírmondónak. Vendégfellépőként Szénási András István, Vecsésen élő költő szavalta el egyik költeményét.
Utolsó fellépőként Lengyel János, Kárpátaljával kapcsolatos humoros félperceseket olvasott fel.
 
 
A hivatalos program zárásaként az egybegyűltek közösen elénekelték Horváth Sándor klasszikus versének megzenésített változatát, mert a haza valóban nem eladó. Majd kötetlen beszélgetés következett, miközben Lőrincz P. Gabriella és Kovács Sándor a könyveiket dedikálták.  
Keresztesi Szilárd  
 
Köszönjük a támogatást!
 
A Kárpátaljai Szövetség elnöksége hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik felajánlásaikkal segítették a szövetség munkáját.
Hálásak vagyunk azon kedves támogatóinknak is, akik pénzösszegek átutalásával válaszoltak a múlt évi decemberi felhívásunkra, amelyben a Kárpátaljai Hírmondó megmaradásához kértünk anyagi segítséget. Minden kedves előfizető hozzájárult a Kárpátaljai Hírmondó megjelentetésének költségeihez, amit ezúton is nagyon köszönünk!
Név szerint is megköszönjük azoknak az anyagi segítségét, akik az előfizetési és a tagsági díjon felül ötezer forintnál nagyobb összeggel támogatták szövetségünk tevékenységét.
Lapzártáig az alábbi tagtársainktól érkeztek kiemelt összegű befizetések:
 
Hudák Rudolf Napkor
 
Dr. Fábián István Nyíregyháza
 
Szimjon Magdolna Nyíregyháza
 
Dr. Ortutay György Érd
 
Dr. Lődár György Mezőtúr
 
Dr. File Lajos és
dr. File Mária
Budapest
 
Kovács Katalin Budapest
 
Dr. Orosz László Kecskemét
 
Dr. Kristofóri György Sirok
 
Ujfalussy István Orosháza
 
Dr. Voloscsuk Katalin Jászberény
 
Zsombori Ilona Pécel
 
Dr. Székely Károly és
felesége Dunaharaszti
 
Dr. Zétény Dalma Budapest
 
Gálné dr. Szepesi Krisztina Pákozd
 
Dr. Szepesi Erzsébet Székesfehérvár
 
Szegedi Miklós Gézáné Budapest
 
Antonik Katalin Kisvárda
 
Dr. Husznai Katalin Budapest
 
Zimányi Alajosné Budapest
 
Wolf József Budapest
 
Kovács Sándor és Dombos Irén Budapest
 
Mosonyi Emilné Budapest
 
Bárány Elza Csömör
 
Dr. Bora Katalin Eger
 
Dr. Badik Adrienn Budapest
 
Molnár Béla Budapest
 
Borbély József Gödöllő
 
Skrabák István Márokpapi 
 
Köszönjük a támogatást!   
                          
       A Kárpátaljai Szövetség elnöksége hálás köszönetét fejezi ki
 
mindazon tagtársaknak is,
 
akik a 2012. év folyamán felajánlásaikkal támogatták a szövetség tevékenységét!
 
   Külön köszönjük
 
Dr.  Nemeséri  Lászlóné  Filemon  Marcsi (Budapest) és
 
dr. Voloscsuk  Katalin (Jászberény)
 
tagtársainknak a kiemelt összegű támogatást!
 
        Hálásak vagyunk szerzőinknek, akik tiszteletdíjukat felajánlották
 
a lapkiadás költségeinek fedezésére.
                                           
         
 Tisztelettel:
 
a Kárpátaljai Szövetség elnöksége   
 
 
Géczy Tihamér: „Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád!”
 
 
A múlt év végén nagyon szép külalakban jelent meg Debrecenben Géczy Tihamér gyémántdiplomás lelkipásztor prédikációinak gyűjteménye. Csodálatra méltó, hogy a külcsín és a belbecs milyen harmonikusan szolgálja egymást. Nem titkolom az örömömet azért sem, mert a huszonkét prédikáció folyóiratunkban, a Kárpátaljai Hírmondóban látott először napvilágot. Az Előszóban a szerző utal is erre a körülményre, amikor a következőket írja: „... a Hírmondóba beküldött munkáimmal, és a jelenlegi kötettel is az volt a célom, (…) hogy hasznára legyek az olvasóknak a lelki és bibliaismereti eligazodásukban”.
Géczy Tihamér református lelkipásztor a Kárpátaljai Szövetség megalakulása óta, tehát több mint másfél évtizede közösségünk lelkésze: hagyományos őszi bala­tonföldvári találkozóinkon ő honosította meg az ökumenikus istentiszteleteket.
 Szövetségünk tagsága vallási szempontból nem egységes (vannak közöttünk reformátusok, katolikusok, görög katolikusok), viszont mindannyian hitben élünk, ezért folyóiratunk megalapításakor magától értetődő volt, hogy lesz a lapban Hitélet rovat is. Az is természetesnek tűnt, hogy a rovat vezetésére lelkipásztorunkat kérjük fel, aki magas kora ellenére el is vállalta ezt a sokszor nem könnyű feladatot. Időközben mindannyiunk épülésére szép termést „szüretelt le” a lélek képzeletbeli fájáról. Szolgálatát olvasóink nevében is megköszönöm, munkálkodásához erőt, egészséget kívánok. 
 
Füzesi  Magda   

      

       

       Megemlékezés

       határok nélkül  

 
  Október 22-én az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 55. évfordulója, illetve a Magyar Köztársaság megalakulásának 22. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezéseket Budapesten. Az ünnepély a Műegyetemen kezdődött. Hagyományos fáklyásmenet indult a Műegyetemtől a Bem térre, ahol a Rákóczi Szövetség szervezésében határok nélkül ünnepeltek a magyarság képviselői. A rendezvény zárásaként a politikai pártok és a civil szervezetek elhelyezték koszorúikat a Bem-szobornál.
 
 
A Kárpátaljai Szövetség nevében dr. Damjanovich Imre társelnök és Szabóné Badik Doloresz elnökségi tag koszorúzott.
 
Fotó: Szabó Gábor  
 

 

Kárpátalja Expressz:

négy országon át a Monarchia egykori vasútvonalán 

 
 
Négy országon át, a Monarchia egykori vasútvonalán robog a Kárpátalja Expressz nevű különvonat magyar szerelvénnyel szeptember 9. és 11. között.
A 017-es Nohab mozdonyból, nyolc személy-, illetve egy vagy két étkezőkocsiból álló vonat szeptember 9-én, péntek reggel 5.45-kor indul a Nyugati pályaudvarról, és 11-én, vasárnap este érkezik vissza a fővárosba.
Az útvonal az egykori Budapest-Sárospatak-Munkács-Lavocsne vasúti fővonal egy részét követi Bátyú állomásig. A vonat először Sárospatakon, majd a felvidéki Királyhelmec közelében található Perbenyik állomáson áll meg, és Ágcsernyőnél lép át Kárpátaljára. A csapi ünnepség után a Nohab elé ukrán Szergej kerül, és Kárpátalja még létező normál nyomtávú pályáján Beregszász felé indul. Az utazás résztvevőinek a Beregszász környéki falvakban biztosítanak szállást. Másnap az érdeklődők megtekinthetik Beregszászt és Nagybereget, valamint autóbusszal ellátogatnak Csetfalvára, Benére, Mezőváriba és Tiszacsomára. A napot ünnepi vacsora és táncház zárja a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolán.
Vasárnap a rövid nagyszőlősi megálló után továbbutaznak Nevetlenfaluba, ahol műsorral és helyi termékek vásárával várják a látogatókat. Az ukrán-román határ átlépése után Szatmárnémetiben állnak meg, délután Érmihályfalva az utolsó megálló – közölte a szervező az MTI-vel.
Az egykori magyar vasútvonalak elhelyezkedése sokfelé meghatározó volt a trianoni határok meghúzásánál. Így kerültek a határ magyar lakta túloldalára közel négyszáz kilométer hosszúságban a Kárpátalja Expressz által bejárt szakaszok is. Kárpátalján ma már széles nyomtávú a vasút, de létezik normál nyomtávú pálya is. Hosszú évtizedeken át a határok szétválasztották az itt élő nemzeteket. Ezeken a vasútvonalakon hatvanhat év után 2010-ben közlekedett először ismét magyar vonat, az út Magyarországon, Ukrajnán és Románián át vezetett.
Az Info13 Közhasznú Egyesület és a MÁV Nosztalgia Kft. által indított expressz idén Szlovákián is keresztülhalad.
- MTI -
  
   
 
Aközelmúltban a Monarchia magyar vasútvonalán,
három országot érintve,
több településen is áthaladt
 a Kárpátalja Ex­pressz.  
 
 
 
HONLAPUNKAT VÁLASZTOTTÁK AZ EGALNET VERSENY EGYIK GYŐZTESÉVÉ!
 
 
 
       A Kárpátaljai Szövetség honlapja a Digitális Híd Program keretében jöhetett létre. Ez a program regisztráció után kérésre ingyenes tárhelyet és honlapkészítési lehetőséget biztosít a nonprofit szervezetek számára. A külvilág felé ezek a honlapok az Egálnet közösségi oldalon (www.egalnet.hu) jelennek meg, de  önállóan is megtalálhatóak, ha az adott szervezetre keres rá valaki az interneten.
        A Digitális Híd Program évente versenyre is invitálja a résztvevőket: az Egálneten regisztrált honlapok közül a legjobb, a legtöbb szavazatot begyűjtő, valamint a leglátogatottabb weboldalak készítőit értékes nyeremények várják. A legjobb honlapok kategóriánként tartalmi és megjelenési szempontok alapján kerülnek értékelésre.
        Idén honlapunk, a Kárpátaljai Szövetség weboldala is a nyertesek között volt.
Az ünnepélyes átadásra a Magyar Telekom székházában került sor, ahol a díjazottak röviden beszámoltak szervezetük tevékenységéről és bemutathatták  honlapjukat.
        A Kárpátaljai Szövetség honlapja egyik kategória győzteseként 1. helyezést ért el, ezért  jutalmul egy laptop tulajdonosává vált. A díjat Elbéné Mester Magdolna, a honlap szerkesztője vette át Novák Pétertől, az esemény egyik házigazdájától.
 
       
A szövetség eddig nem rendelkezett laptoppal. A jövőben a honlappal kapcsolatos és más szövegszerkesztési munkákon túl lehetőség nyílik majd arra is, hogy rendezvényeink előadói vetítéssel is szemléltethessék mondandójukat.
 

Egy kiállítás margójára

Honlapunkon korábban beharangoztuk,
hogy az érdeklődők kárpátaljai vonatkozású eseményen vehetnek részt a Budai Várban.
Az eseményről az alábbi tudósítás született:
Albertné Révay Rita, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa tudomást szerzett róla, hogy a kárpátaljai Aklihegyi Általános Iskola könyvtárának szüksége lenne magyar nyelvű szépirodalmi könyvekre.
 
„A szekérnek mennie kell…” 
 
Bizonyára sokan emlékeznek még a fenti mondatra, amely annak idején Kerényi Gyula szájából hangzott el azon az alakuló ülésen, amely gyökeresen megváltoztatta a kárpátaljai magyarság ezredvégi sorsát. Igen: ki mertük mondani ott és akkor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alakuló ülésén, hogy elég erősek vagyunk az induláshoz. Igaz, akkor még azt a bizonyos szekeret, töretlen úton ugyan, de közös cél felé akartuk indítani mindannyian…
 
2007. október 22-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdete 51. évfordulójának előestéjén a Rákóczi Szövetség szervezésében a határon túli magyar fiatalok együtt ünnepeltek az anyaországiakkal. 
Számláló
Betöltés...
Kereső
Keresett szöveg
      
A Kárpátaljai Szövetségről Dióhéjban
 
         1946-ban a Magyarországtól való elszakadás után a magyar értelmiségnek volt a legnehezebb a helyzete az akkor Kárpátalján kialakuló társadalomba való beilleszkedést illetően.
       Jóformán megszűntek a magyar iskolák, újságok, könyvkiadás, magyar közigazgatás, azaz a magyar kulturális élet.
       Egyrészt egzisztenciális problémák, másrészt az értelmiség gondolati, lelkiismereti szabadsághoz való ragaszkodása késztetett sokakat a szülőföld elhagyására és áttelepülésre. Ismerve a kárpátaljai körülményeket, ez érthető. 2005-ben – különösen a második generációs fiatalokkal együtt – nagyobb a kárpátaljai írók, költők, művészek száma az anyaországban, mint Kárpátalján.
       A Kárpátaljai Szövetség a maga 1200 fős létszámával heterogén összetételű, Magyarország különböző településein élő, csak nagy eseményekre és nehezen szervezhető közösség. Ezért hoztuk létre különösen az alföldi nagyvárosokban a helyi szervezeteinket. Az utóbbi években a Szövetség fő célkitűzése és rendezvényeink központi témája a kárpátaljai kulturális élet fejlődésének bemutatása, fórumok biztosítása az íróknak, költőknek, képzőművészeknek Magyarországon. Ennek érdekében pályáztuk meg, sikeresen, a Magyarországon megjelenő önálló Kárpátaljai Hírmondó című folyóirat kiadását is.
       Önmagától adódott a feladat, hogy a célkitűzés megvalósításához szükség van a kárpátaljai írókat, költőket, művészeket összetartó Egyesület létrehozására. Rövid idő alatt kiderült, hogy az alkotóegyesület régi hiányérzetet elégít ki a Kárpátaljáról elszármazottak körében. A Kárpátaljai Írók, Költők, és Művészek Magyarországi Alkotóközössége (KIKMMAK) létrejötténél ott bábáskodott Füzesi Magda költő, Lator László költő, S. Benedek András költő, irodalomtörténész, Katona Tamás történész, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, Benda István nyugdíjas újságszerkesztő, Schober Ottó közíró, nyugdíjas színházigazgató, Papp Lászlóné közgazdász.   
       2006 októberében megalakult a KÁRISZ, a Kárpátaljai Szövetség ifjúsági tagozata.
       Úgy véljük, hogy Magyarország Európai Uniós tagsága felveti a korábbi magyar-magyar kapcsolatok politikai, gazdasági és társadalmi szerkezete újragondolásának kérdését is.      
A határon túli magyarok bonyolult viszonyainak kezelésére szüksége lenne Magyarország civil társadalmának a pártoktól független társadalmi együttműködést célul kitűző stratégiájára. Különösen fontos ez Kárpátalja esetében, ahol nincs olyan történelmi háttere, gyökere a magyar kisebbségi és nemzeti önszerveződésnek parlamenti és önkormányzati részvétellel, mint például Szlovákiában és Erdélyben. Nem véletlen, hogy a határon túli magyarság életével foglalkozó helyzetfeltáró kutatások kikerülik Kárpátalját.
       Stratégiai célunk az, hogy jobban ráirányítsuk az anyaországi társadalom figyelmét a kárpátaljai magyar értelmiség igazán áldozatos, magyarságtudattal és hittel végzett tevékenységére, az elért eredményekre, azokra a mostoha körülményekre és feltételekre, amelyek között munkájukat végzik.
       Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához, úgy gondoljuk, a legnagyobb támogatást attól a magyar értelmiségi rétegtől kaphatjuk, amely már átélte, megtapasztalta a kisebbségben élők sorsproblémáit. Hol is lehetne értőbb és együttműködésre készebb támogatókra találni, mint éppen azon írók, költők, képzőművészek körében, akiknek szülőföldje Kárpátalja.
       Kötelességünknek érezzük, hogy támogassuk a kárpátaljai művelődési kezdeményezéseket, az egységes nemzetben való gondolkodást, segíteni akarunk abban, hogy a kárpátaljai szellemi értékek részesei legyenek az egyetemes magyar kultúrának. Fontosnak tartjuk a gazdasági kapcsolatok fejlesztését, a különféle pályázati lehetőségben való segítségnyújtást a kárpátaljai kulturális intézményeknek és a vállalkozóknak egyaránt.